Termékek Menü
0

Ovisok és a média világa >>

Egy sokszínű, nehéz, de folyamatosan aktuális téma...

 

Ami jelenleg is több fórumon foglalkoztatja a szülőket, pedagógusokat és más szakembereket is.  A média és a gyermekek világa.

A digitális „kütyük” világát éljük, s ennek következményeként hagyományos értelemben egyre kevesebbet kommunikálnak a gyerekek a szülőkkel, barátokkal. Többet tévéznek, számítógépeznek, mobiltelefonokon játszanak, játékkonzolokkal vannak körbebástyázva, így egyre nehezebben vagy nagyobb furfanggal lehet elcsábítani és bevonni őket más tevékenységbe.

Az aggódás teljesen jogos, a kérdés pedig az, hogy hol, mikor, melyik életkorban kezdjük tudatosan megismertetni gyermekeinket ezekkel az eszközökkel. Valójában már az sem ritka, ha az éppen járni tanuló egyéves gyermek szüleinek a mobiltelefonjával jól elboldogul, nyomogatja rajtuk a gombokat, és örömét leli a velük való játékban. Későbbi életkorban csak egyszer mutatják meg neki, hogy tud zenét hallgatni, a következő alkalommal már önállóan teszi mindezt. Ez most jó vagy rossz fejlődési irány?

custom3A kutatók szélsőséges véleményeket fogalmaznak meg ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Néhányuk szinte követeli, hogy tartsuk távol gyermekeinket a digitális „kütyük” világától, még mások azt gondolják, hogy prevencióként már óvodáskorban el kell kezdeni ezeknek az eszközöknek a bemutatását, meg kell ismertetni azokat a kicsikkel, s tudatos használókat kell nevelni belőlük.

Vannak olyan óvodák, ahol ez a prevenciós program működik. Az óvó nénik foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek, akik információkat kapnak életkoruknak megfelelően ezekről az eszközökről. Beszélgetnek róluk, kipróbálhatják őket, játszhatnak velük. Ennek a programnak az lenne a célja, hogy a későbbi függőséget, illetve az eszközök egyéb káros hatásait is megakadályozza.

 

Pedagógiai szempontból is nehéz egy konkrét képet felvázolni, hiszen vannak érvek mellette és ellene is, hogy mennyire engedjük közel ezeket a „játékszereket” a kicsikhez. Nagy dilemma, hogy kire hallgasson az ember, kinek higgyen. Az agykutatónak, a tanárnak, a pszichológusnak, a médiaszakértőnek vagy nem utolsósorban a saját ösztöneinek. Senki nem mondja azt, hogy a digitális média használata kisgyermekkorban rossz vagy jó. Hosszú távú tanulmányok, mérések még nem nagyon készültek, talán azért sem, mert olyan gyorsan jönnek ki egymás után ezek az elektronikus eszközök, hogy nincs idő a hatásuknak a vizsgálatára. Csak azt érzékeljük, hogy már megint elárasztott bennünket valamivel a piac.

A tény azonban az, hogy gyermekeink születésük után gyorsan belekerülnek a média világába, amit gyorsan fel is fedeznek maguknak. Ebben a folyamatban a szülők is partnerek, hiszen vigaszképpen bekapcsolják a tv-t, vagy cumi helyett megkapja a gyermek a mobiltelefont, majd csodálkoznak, hogy később követelik is a gyerkőcök ezt az izgalmas „játékszert”. De az is előfordul, hogy éppen egy idősebb testvér által kerülnek a kicsik közelebb ehhez a világhoz.

A gyerekek életük első néhány évében utánoznak bennünket, azt csinálják, amit a nagyok. Látják, hogy apa hazaviszi a munkáját, a laptopján dolgozik, anya a barátnőjével cseveg, már lassan a füléhez nő a telefon, a nagy testvér már iskolás, a házi feladatát számítógép segítségével készíti el. A kicsi, aki ebbe a digitális –szociális rendszerbe beleszületett, természetesen nem akar kilógni a sorból, és elég hamar azonosul a környezetével. Ez meghatározhatja azt is, hogy áldozat vagy tudatos médiafelhasználó válik-e majd belőle.

Olvastam a szomszédos Ausztriában működő néhány olyan óvodáról, ahol az óvó nénik között médiaszakértők is vannak. Az óvoda programjában a médiakompetencia megszerzése célként szerepel. A kompetencia megszerzéséhez a tudatos szülőket is bevonják, akik otthon sem hagyják gyermekeiket órákon keresztül kontroll nélkül a számítógép előtt ülni. Az óvodákban praktikus, gyakorlati tapasztalatokra is szert tehetnek a gyerekek. Főleg nagycsoportban, iskoláskor előtt foglalkoznak többet nyelvi programokkal, játékokkal. Közösségi életet élnek, vitáznak, viccelődnek, s közben beszélgetnek is. A csoportban így is tudnak egymástól tanulni, tudják egymást támogatni. Magyarországon is egyre fontosabbá vált ennek a kérdésnek a vizsgálata, hiszen a média komplex és szerteágazó terület.

Ti védekeztek otthon ezek ellen az eszközök ellen?

Hogy viszonyulnak gyermekeitek a média világához?

 

Kérlek benneteket, osszátok meg a véleményeiteket!

Cs. Tóth Ibolya, gyermekfejlesztő szakértő, nyelvtanár